Nem érdekel mit magyarázol !

Alig hittem a fülemnek.
- Hogy kit? Jacob McNamet? Ugye ez csak vicc? De miért? - reagáltam dühösen.
- El akar tőled búcsúzni, hétfőn ő is vissza megy az egyetemre. Addig erősködött, míg elárultuk hogy hol leszel. - vonogatta vállát Bonnie.
- Ti hülyék vagytok lányok? Rám szabadítjátok azt az idiótát? Mi ütött belétek?! Mi lesz ha Scott meglátja? Mondhattátok volna neki, hogy nem tudjátok hol vagyok, elutaztam, eltűntem a föld felszínéről, egyszerűen hihetetlenek vagytok. - mérgelődtem.
- Ne legyél már ilyen, csak elköszön és kész. - mondta Abbie.
- És hol van a kis barátnője Penny? Vagy talán őt is elhozza? - gúnyolódtam. 

Abbie a fejét csóválta.
- Penny a nagyszüleinél tölti a hétvégét, de amúgy is lassan múlt idő a csaj, nincsenek már olyan jóban. - pletykálta.
- Állítólag Penny nem akar Jacobbal lefeküdni. - vágott közbe Bonnie. 

- Mondjuk ezt meg is tudom érteni...De mikor jön már az a seggfej? Fázom ! - vágtam közbe szemforgatva.
- Ott jön! - mutatott az utca sarokra Bonnie. 

Ideges lettem, ahogy megláttam Jacobot sietősen felénk közeledni. Reméltem,  hogy nem marad sokáig mert nem lett volna túl jó, ha még akkor is itt van, ha az Örömrombolók megérkeznek.
- Sziasztok lányok! - köszönt, amint oda ért hozzánk.
- Á Jacob! Nézd már Ana, itt van Jacob. Hát nem kicsi a világ?! - vihogott idegesítően Abbie, mintha nem tudtam volna Jacob érkezéséről.
- Hello. - intettem kedvetlenül.
- Régen láttalak Ana. Biztos tudod, hétfőn vissza utazom a kollégiumba. Látni akartalak még egyszer. - nézett rám Jacob kínosan mosolyogva. Érzékelte, hogy nem fogadtam túl szívélyesen.
- Aha. - biccentettem.

- Na most már bemehetünk. - mondta Bonnie. 

Mind elindultunk a klub irányába. 
Bent hatalmas tömeg, füst és zsivaly volt, egy kezdő banda zenélt épp. Találtunk egy üresen álló asztalt és leültünk.
Jacob mindenkinek hozott italt.

- Szóval hétfőn vissza mész a suliba...- mondtam pár percnyi idegesítő hallgatás után.
- Igen. Újra kezdődik a tanulás. És te mihez kezdesz? - érdeklődött Jacob, miközben jobbra-balra tekintgetett és látszólag nagyon nem tetszett neki a hely.
- Dolgozni szeretnék, már nézegetem az álláshirdetéseket. A munka mellett pedig jó lenne tanulni is valamit. - válaszoltam kelletlenül.
- Nem gondoltad meg magad? Még nem késő! Felvettek egy jó egyetemre, kár lenne kihagyni. A barátod is megértené...
- A férjem...- vágtam közbe komoly képpel. 
Jacob elvörösödött.
- A férjed...igen. Ha igazán szeret az a fiú, biztos egyetért abban, hogy te is tovább tanulj.
- Figyelj Jacob, azért ez nem ilyen egyszerű. Nem hagyhatok itt csapot-papot. Már nem. És különben sem érdekel már annyira az egyetem. - vontam vállat.
- Szerintem csak hazudsz magadnak, igenis érdekel! - jelentette ki határozottan Jacob. Abbie és Bonnie érdeklődve nézték az eseményeket italaik mellől és én is nagy szemeket meresztettem Jacob ellent mondást nem tűrő hangnemén.
- Nem érdekel. Már nem! Már van saját életem, amit én élek és nem amibe mások erőltetnek bele. És ha nem tűnt volna fel, van egy férjem Scott, akit nagyon szeretek. Később lesznek gyerekeim, és egy szép kertes házunk...Én már nem az a kis csaj vagyok akit nyár elején fűztél. Felnőtt lettem. 
Jacob elkeseredetten rázta a fejét.
- Csak te hiszed hogy felnőtt vagy és hogy jól cselekszel. A szerelem elvakít és nem látod milyen rossz úton jársz. Vedd észre hogy ennél az életmódnál több jár neked! 
A düh most már kitört belőlem, eddig igyekeztem visszafogni magam, de már nem ment. Nem értettem, milyen jogon mondja meg nekem mit és hogyan tegyek, mégis ki a franc kérte meg rá hogy hegyi beszédet tartson itt nekem?!
- Na elég! Elég a prédikálásból! Látod, pont ezért nem bírlak téged Jacob, megint jössz és kioktatsz hogy szerinted hogy kéne csinálnom a rohadt életemet. Tisztára mint mikor még otthon laktam. Nem fogod fel, hogy a dolgok megváltoztak?! De tudod mit, teszek a véleményedre. Most jobb ha elmész! - pattantam fel az asztaltól.
Jacob szintén felállt.
- Úgy látom én nem tudok hatni rád, úgyhogy szerintem is az lesz a legokosabb, ha elmegyek. 
- Kikísérlek. - mondtam még és elindultam a Pretty Wall kijárata felé.