2013. 12. 06.

Szeretem, szeretem, nem kétség !

Ha pár héttel ezelőtt megkérdezték volna, mit akarok, rávágom hogy egyetemre menni! De ez mostanra értelmét vesztette és egyáltalán minden, ami nem Scottról szólt. 
Szerelmes lettem bele! 
Az összes levegővételét, szívdobbanását szerettem. A hangját, ahogy hozzám szólt. Ahogy a cigit szívta. Ahogy a gitárt fogta. Ahogy káromkodott. Imádtam a szeme fényét, a fekete kócos haját, a fehér bőrét. Szerettem a hegeket a karján, a tűszúrások nyomait. Minden csepp vérét, minden hibáját. Mindent.
Mindegyik pillanatban ő járt a fejemben és hozzá akartam tartozni. Azóta, hogy lefeküdtem vele, csakis őt akartam. Mert az az éjszaka különleges volt. Mert akkor örökre a szívembe véstem azokat a pillanatokat. Ahogy félénken átölelt. Ahogy csókolt. Ahogy hozzámért és ahogy az övé lettem. És reggel, mikor azt kérte maradjak, az mindent megváltoztatott bennem.

Neki adtam magamat és ő is adott nekem valamit. A szüzességét?! Lehet, de kétséges. Doug azt mondta hogy szűz volt, Scott mást mondott, hogy volt már lánnyal. 
Ha nem is én voltam az első neki, akkor is kaptam tőle valami ismeretlen, eddig fel nem fedezett dolgot. A szenvedélyt . 
Hiszen szenvedély volt amit Nicky házában műveltünk. A nyirkos bőrünk egymáshoz ért, izzadtság csepp gördült le az arcunkon, a körmömet a bőrébe mélyesztettem, ő meg a vállamhoz nyomta az arcát, hogy elnyomja kiáltását a legfelfokozottabb pillanatban. 
Istenem! Ez valami földöntúli gyönyörűség volt, amihez foghatót talán csak késő este a felnőtt filmekben lestem meg Jessyvel otthon, mialatt a szüleink aludtak az emeleten. És ez most a valóság, Scott Neel meg én! Egy pár vagyunk ez egyértelmű. Az sem kétséges, hogy szeretem. De az esküvőtől bizonytalanságok merültek fel bennem. Tizennyolc vagyok, ő tizenkilenc. Fiatalok...Olyanok, akik együtt járnak, buliznak, állva szeretkeznek sötét sikátorokban, lépcsőkön isznak, aztán egyszer csak szétmennek és örökre eltávolodnak egymástól. Igen, elméletben ilyennek kellett volna lennünk, de Scott engem akart. Mint a feleségét. Mint Mrs. Neelt. Egy lázadó punk, tele gyűlölettel, kamaszos daccal, utálja a kormányt, a királynőt, a rendőröket. Drogozik, piál, pusztítja önmagát, káromkodik és vagdossa az ereit. Mégis...Ha nemet mondok neki, ha elküldöm, végképp tönkreteszek mindent. Ő elvisz egy darabot a lelkemből, de félek, nekem nem hagyna itt semmit magából. És nekem az kell, hogy mindig velem legyen. 
Mert szeretem. 
Ez biztos.
Ez száz százalék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése