2014. 06. 22.

Az utolsó hangjegy 2/2

Nagyon szépen köszönöm a kommentet. A sztorinak teljesen valóság alapja nincs, talán csak néhány párbeszédet hoztam a való életemből. A srác akivel anno jártam, él és virul, hol iszik, hol nem, hol van csaja, hol nem. Kb. 2 éve beszéltem vele utoljára, akkor a fővárosban lakott.
És akkor elérkeztünk a történet végére, itt a legutolsó rész, ami talán valamiféle lezárást adhat az egésznek, hogy ne legyen annyira drámai és amiből látszik, hogy Ana igazán szerette Scottot. Meg szeretném köszönni kommenteket drága, drága olvasómnak. Örülök, hogy itt volt és remélem a jövőben is jön majd még olvasni az agyszüleményeimet. 
Utolsó rész tessék. 
És köszönök mindent :)


És mi lett a többiekkel? Fura, hogy a temetés után soha többet nem láttam a fiúkat, mégis tudok róluk. 

Az Örömrombolók Scott halála után feloszlott.

Doug teljesen padlóra került, mértéktelenül inni és kábítószerezni kezdett. Helyzetéből Nicky akarta felsegíteni, akivel egy átmulatott éjszaka utána váratlanul összejöttek és másfél hónapig élettársi viszonyban éltek Nicky házában. Nicky be akarta indítani Doug szólókarrierjét, de a fiú nem tudott lemondani a káros szenvedélyekről, ezért Nickyvel szakítottak. Dougot szülei egy szanatóriumba vitték. Miután onnan kijött egy ideig a nevelő apja üveg házában dolgozott, majd Manchesterbe ment szerencsét próbálni. Itt ismerkedett meg egy nála hét évvel idősebb nővel, akit feleségül vett és 1987-ben egy lányuk született.

Heath a banda felbomlása után Brightonba költözött és kitanulta a pincér szakmát. Hamarosan saját kocsmát nyitott, ami máig működik. Heath nem nősült meg, 1990 óta élettársával és közös gyerekeikkel él.

Robbie
 most is Eastbourne-ban lakik. A banda megszűnés után az unokaöccse Mark együttesében zenélt egy ideig amolyan beugró zenészként. 1982-től saját együttest alapított, de sikerek hiányában ez a csapat 1984 elején feloszlott. Robbie teljesen visszavonult a zenei élettől. Dolgozni kezdett és jelenleg is egy gyár munkása. Felesége szintén itt dolgozik, két gyermekük van.

Nicky a Douggal való szakítás után elhagyta a várost és próbált visszatérni a fia életébe. Miután ez nem vezetett sikerre,  Londonba ment és a bankszakmában próbált érvényesülni, de ez a terve is csődöt mondott, így 1980-tól csatlakozott egy vallási szektához.

És a barátnőim sorsa ?

Bonnie élete kísértetiesen hasonlatos volt az enyémhez. Hát igen...a szerelem vak...Bonnie a második évben otthagyta a vallásos iskolát és öt hónap ismeretség után hozzáment egy Geoffrey Smith nevű fiúhoz, akivel azonban egy év múlva külön is váltak a fiú sorozatos nő és drog ügyei miatt. Bonnie ezután befejezte az iskolát és dolgozni kezdett. Jelenleg egy templomban orgonista. Férje John állat és növény termesztéssel foglalkozik. Seaford-ban laknak és van egy fiuk.

Abbie
 lediplomázott és 1987-ben férjhez ment egy David nevű sráchoz, akivel közös vállalkozásba kezdtek. Fiuk David 1988-ban, ikerlányaik Liza és Katy 1991-ben születtek. Mivel Crawley-ben laknak ők is, a mai napig tartjuk a kapcsolatot.

Jacob McName
 két diplomát is szerzett. Soha sem nősült meg. A szüleivel él Newheavenben.

Marion nem bírta egyedül és 1979 decemberében Garyhez és a feleségéhez költözött Polgate-be. 1981-ben Garyéknek lányuk született, akit Lindának neveztek el.

A szüleim a mai napig ott laknak Newheavenben a családi házban. Mindketten élvezik a nyugdíjas éveiket.

A hugom Jessica valóra váltotta a szüleink álmát és egyetemet végzett Londonban. Újság író lett egy kulturális lapnál. Első házassága válással végződött, aztán ismét férjhez ment. Férjével, fiával és lányával Londonban élnek.

Az öcsém Kenny ha lehet, nálam is durvább dolgokat művelt. Scott halála után is punk maradt. Nem végezte el az iskolát, inkább mindenfelé csavargott és autószerelő segédnek állt.  Liverpoolba ment, ahol teherbe ejtett egy tizenöt éves Carol nevű lányt. Egy fiuk született, de két év múlva szakítottak. Kenny ezután egy ideig minden felé lakott és megismerte az élet árnyoldalát is. Gondjai lettek az alkohollal, de ebből szerencsésen kilábalt. Jó útra tért és új életet kezdett. Jelenleg Folkestonban lakik és egy műszaki boltban eladó. Élettársával már régóta együtt vannak, közös gyermekük nem született, de együtt nevelik az élettársa előző házasságából született fiát.

Victor Dench
 jó magaviselete miatt hamarabb szabadult a börtönből. Ismét be akart kerülni az élvonalba, de börtönviselt múltja miatt nem került a csúcsra. Nápolyban telepedett le és máig ott él.

És hogy mi történt a Pretty Wallal? 1984-ben bezárták egy súlyos tömegverekedés miatt. Egy év múlva újra megnyitotta kapuit, de a punk korszak lassú elmúlásával ez a klub is a csőd szélére került. Hamarosan végleg bezárt és helyén ékszer kereskedés nyílt.

Remélem nem hagytam ki senkit. Ez minden amit róluk tudok és mondhatok.
Ki így, ki úgy, de élünk. Mert nekünk megadatott.
Élünk és emlékezünk. A múlt néha engem is elragad, és hagyom is hogy elragadjon. Már nem tölt el úgy fájdalommal mint régen, de tudom, még mindig szeretem Scottot. Úgy, ahogy soha senkit nem fogok majd szeretni. Ez a szerelem örök. Ez nem múlik el. Csak az ő szemében láttam azt a lángolást, ami rabul ejtett azon a forró nyáron és amit soha nem fogok elfelejteni. Évente többször kijárok a sírjához, mert kell hogy mindig az emlékeimben legyen. Kell, hogy az a mindent felemésztő láng ne aludjon ki, hogy égjen tovább. Ha máshol nem, a lelkemben.
Anastacia Riley-Brown vagyok és ez az én történetem.

6 megjegyzés:

  1. Nekem ez a történet nagyon tetszett sajnálom, hogy vége lett. Mindig vártam az új részeket. Lehet, hogy én is beletudnék szeretni egy ilyen punkba, csak még nem találkoztam ilyen emberrel... Lehet, hogy nem is fogok... Bárcsak jönne egy Scotthoz hasonló ember... Nem hinném, hogy jönne de kitudja... Megfogott a külseje és a személyisége a leírtak alapján... Lehet, hogy vannak hozzá hasonló emberek... Nekem nincsenek punk ismerőseim. Megfogott az a mondat amikor ezt mondta Scott, hogy engem még egy nő sem szeretett igazán talán még anyám sem. Én még soha nem láttam egy ilyen embert aki a képzeleteimben van. Én ilyennek képzelem el Scottot fekete maximum vállig érő égnek álló haj, sápadt arc, barna szem, fájdalommal teli arc, de mégis szép arcbőre van, vékony testalkat, kb 173-175 cm magas, szép egyenes tartás, a karja és a felsőteste tiszta heg és vágásnyom a csuklóján vastag kötés amin átüt a vér... Számomra ez a külső vonzó... Szerintem sok nő agybetegnek tartana egy ilyen embert... A legtöbb embert taszítja az ilyesmi... Én láttam Sid Viciousról képeket. Neki is voltak a felsőtestén hegek és vágásnyomok. Láttam, hogy neki is átütött a vér a kötésén. Volt olyan, hogy egy koncerten még a feje is tiszta vér volt. Mos már nincsenek ilyen zenészek... Lehet, hogy egyszer lesz még punkőrület...
    Ez a történet kinek az agyszüleménye volt? Érdekes volt...

    VálaszTörlés
  2. Uhhh...ütős kis komment. Nah, hol is kezdjem. A sztorit én találtam ki és már 4-5 éve megíródott, fent is volt egy másik oldalon. A szereplők külsejét sosem képzeltem el, de te megtetted helyettem és kösz. Tök jól esett hogy ilyen részletesen leírtad Scott kinézetét.
    Sid jó pasi volt, csak sajnos Nancy tönkretette az életét :( Erről jut eszembe, hogy egy barátnőm aki olvasta a történetet régen azt mondta hogy az egészet a Sid és Nancy filmből vettem. Ami már csak azért nem igaz, mert azt a filmet teljes egészében nem is láttam és mint tudjuk Nancy előbb halt meg mivel bele esett egy késbe (vagy Sid szúrta le, ez már nem derül ki). Meg hát ők tényleg durván lőtték ám magukat *-*
    Kétségtelenül van hatása a történetemre az akkori punk bandáknak (Sex Pistols, The Clash, Damned stb.), de igyekeztem valami ettől függetlent alkotni. Kitudja, talán sikerült. De az biztos, hogy én szerettem ezt a történetet írni. És köszönök minden egyes kommentet, kattintást.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szívesen! Neked van ám írói tehetséged!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, de nekem az írás csak hobbi, igazából nem is értek hozzá, csak írok mivel hogy grafomán vagyok :P Az még a nagy hibám, hogy nem mennek ám a vidám történetek, csak az ilyenek ahol legalább egy valaki meghal :( :(
    De te viszont igen jól levetted a lényeget a sztoriból, ami megdöbbentett és elbizonytalanított egyben. Már a korodat illetően pl. Most vagy egy tizenéves vagy aki kurva éretten gondolkodik és elvont mint én. Vagy érintett vagy a punk korszakban (bár ezt kétlem, akkor legalább 50-60-nak kellene lenned). Vagy passz, de boldog vagyok hogy van valaki aki komolyan elolvasta ezt az írásomat és azt hiszem van pár közös vonásunk *-* *-*
    Drága kommentelőm, maga vagy a talány :) És bírlak így ismeretlenül is :)
    És mert ilyen aranyos, kedves, hűséges kitartó olvasó, véleményező voltál kapsz majd tőlem egy meglepetést, de ezt írtam a másik blogomon is.

    VálaszTörlés
  5. A 20-as éveim elején járok. Én is szeretem a lehangoló történeteket. Aki ilyen hosszú és érdekes történetet talál ki az ne mondja nekem, hogy nincs tehetsége az íráshoz. Én ilyet nem tudnék kitalálni... Várom a meglepetést.

    VálaszTörlés
  6. Szia! Nem tudom emlékszel e még rám, vagy fogod e olvasni ezt a kommentet, de mikor rá találtam a blogra, nagyon boldog lettem! Lexy vagyok! Régen e-maileztünk is egymással, de miután nem lett meg a másik e-mail címem jelszava, nem tudtam többet írni neked! Nagyon szeretném veled újra felvenni a kapcsolatot, persze, csak ha tudod már ki vagyok! Megtalálsz ezen az e-mail címen : n.alexa1225@gmail.com
    Puszi Lexy!

    VálaszTörlés